Shakespeare Sunday #5

Egy kicsit eltűntem az éterben. Immáron két hete volt utoljára Shakespeare Sunday. El voltam havazva, mert konferenciára készültem, így elmaradt a múlt heti Shakespeare szösszenet. Így most kettőt is kiválasztottam, hogy pótoljam a lemaradást.

Read More

Shakespeare Sunday #4

Ma egy kicsit lusta Mariska vagyok, lefoglal az olvasás és a vasárnapi semmittevős-lazítós hangulat. Ideje lenne kikeresni a heti Shakespearet az olvasók épülésére, de csak nem visz rá a lélek. Végül eszembe jut, miért is indítottam útjára ezt a rovatot. Hiszen nekem van egy legkedvencebb Shakespeare idézetem. Ki is plakátoltam még ide a blogba is. Úgy vélem megérdemel egy saját posztot is.

Read More

Shakespeare Sunday #3

Fura egy szonett ez a százharmincadik, egy cé és három iksz, de a lényeg, hogy a csúnyát is meg lehet mondani, írni szépen is, és nem mindig az a dolog, vagy személy az értékes, aminek nagy hírét keltik, felmagasztalják – ami sokszor nem is fedi a valóságot – hanem amiben mi magunk értéket találunk, s kedves a szívünknek.

Read More

Shakespeare Sunday #2

Serényen kérem az elnézést, mert annyira elröppent a Vasárnap, hogy mire észbe kaptam hétfő lett és én nem tettem közzé a vasárnapi Shakespeare adagot. Nos, jobb későn, mint soha nem igaz? Íme hát, egy újabb gyönyörűséges szonett a nagy mestertől, ezúttal a 116.

Read More

Shakespeare Sunday #1

Végre valahára van időm, s kedvem, hogy megkezdjem eme rovatot. Shakespeare Sunday-nek kereszteltem el. Elsőként jöjjön a kedvenc szonettem a 148.:

Read More